Elvárosiasodott, rohanó világunkban nemhogy környezetünkre, de egymásra, sőt magunkra sem jut időnk. Remélhetőleg azonban még sokakban ott rejlik a természet szépségei iránti fogékonyság, a rászoruló élőlények iránti szánalom. Természetesen nem elég az állatokat sajnálni, hanem bizony cselekednünk is kell! Ki gondolna arra, hogy a téli madáretetés bizony igen fontos - lehet, hogy ennek köszönhetik, majd unokáink, hogy találkozhatnak egy-egy madárfajjal - még a mindennapos időhiányban szenvedő ember is tud napi néhány percet kerti kedvenceire fordítani. A madáretetés célja elsősorban a télen szűkös táplálékviszonyok közé került madárvilág megsegítése, nem elhanyagolható azonban az az esztétikai élmény sem, amelyet a madáretetők színes kavalkádja nyújt. Igaz, a cselekvő természetvédelem eme káprázatos tevékenységének első lépése kicsit több időt igényel, nevezetesen a madáretető elkészítését.

Mivel etessük a madarakat?

Ami a legfontosabb: ha elkezdjük az etetést a tél során ne hagyjuk abba! A madáretetőhöz szoktatott madarak számítanak az eleségre, különösen a havas hónapokban igen nehezen találnak másik táplálékforrást, az etetés beszüntetésével könnyen pusztulásukat okozhatjuk.
A fagyos napok, de legkésőbb a hó beköszöntével kezdjük el etetni kerti madarainkat olajos magvakkal (napraforgó, tökmag, fénymag), különböző kölesekkel (kiválóan megfelel a díszállat kereskedésekben kapható magkeverék). Lehetőség szerint mindig lógassunk ki szalonnát, szalonnabőrkét. A madarak számára sokféle konyhai hulladék is megfelel: alma, diótörmelék, sárgarépa, sajt, túró, zsemlemorzsa, húsdarabkák. Időnként kedveskedhetünk a kereskedésekben kapható élőeleségekkel is lisztkukac, földigiliszta.
Kenyérmorzsát és kenyérdarabkákat azonban ne adjunk a madaraknak, mert a nedvességtől könnyen megsavanyodnak, az állatok felpuffadhatnak, végül elhullásukhoz vezethet. 

Milyen vendégekre számíthatunk?

Remélhetőleg mindenkinek jut ideje arra, hogy munkájának gyümölcsét láthassa. Etetőnkben leggyakrabban verebeket láthatunk majd, de általában több cinegefaj (szén-, kék és barátcinege) is sokszor felbukkan. Erdők, parkok, öreg fák környékén megjelenik a csuszka, a nagy fakopáncs, a vörösbegy, a zöldike, a meggyvágó, a fenyőpinty, az erdei pinty és a fekete rigó. Természetesen a lista közel sem teljes.

Forrás: www.sulinet.hu

„Ha befogadsz egy éhező kutyát és gondoskodsz róla, nem fog megharapni; ez a legfőbb különbség egy kutya és egy ember közt.” (Mark Twain)

Az alábbi alapelvek támpontot nyújthatnak abban, hogyan lehetsz állatvédő. Ne ijedj meg! Senki nem várja el tőled, hogy egyik napról a másikra teljesen felborítsd az életed, és a lenti alapelvek szerint élj; de amiről úgy gondolod, hogy fel tudod vállalni, részben, vagy egészben teljesíteni tudod, tedd meg bátran!

Hidd el, hogy az apró lépés is lépés; ha a sonkás szendvics helyett egyszer is a sajtosat választod, ha kivételesen gyógyteát iszol az aszpirin helyett, ha egy sör árát egyszer is egy kutyaotthonnak adod; már tettél valamit!

Ne akarj erődön felül teljesíteni, úgyis hamar visszazökkennél a régi kerékvágásba; inkább csak annyit tegyél, amennyit nyugodt szívvel fel tudsz vállalni, és energiádból, pénzedből, idődből kitelik.

1. Válassz rostgazdag, egészséges ételeket, amelyek nem tartalmaznak húst. Ha nem is leszel rögtön vegetáriánus, a zsírban tocsogó pacal helyett válaszd a sovány szárnyasokat, vagy a halat. Hidd el, a közérzeted is jobb lesz.
Csökkentsd a minimálisra az állati származékokat tartalmazó ételek fogyasztását; ne feledd, hogy a tojás is az állatok nagyüzemi kizsákmányolásából származik. Ma már rengeteg, állati származék nélkül készült étel kapható, a péksüteményektől a szójajoghurtig.

2. NE VÁSÁROLJ ÁLLATOKON TESZTELT TERMÉKEKET! Válassz olyan kozmetikumokat, mosóporokat, amiket nem teszteltek állatokon, és amelyek nem tartalmaznak állati eredetű anyagokat! Öleld meg otthon kutyádat/macskádat és gondolj arra, hogy ő is fekhetne most megnyúzva, megcsonkítva, agyonmérgezve egy szeméttelepen. Ne járulj hozzá, hogy bármilyen állat ilyen sorsra jusson! A cégek listája ITT megtekinthető!

3. Öltözködj okosan! Legyen igazságos a küzdelem - az állatokat hagyd ki belőle! Válassz olyan ruhákat és kiegészítőket, amelyeket nem bőrből, szőrméből, gyapjúból, selyemből, stb. készítenek! Szükségtelen más bőrével ékeskedni, nyúllábakat aggatni a kulccsomóra, stb. Ami neked luxus, az az állatoknak a halál.

4. Légy fitt és egészséges! Ha jó egészségnek örvendesz, kevesebb gyógyszert kell használnod, vagyis kevesebb állatokon tesztelt terméket fogyasztasz. Ha már kúrálnod kell magad, válassz alternatív orvosságokat, gyógyfüves teákat, homeopátiás szereket, gyógynövény-kivonatokat. Ezeket általában nem állatokon tesztelik. Ha érzed, hogy kerülget a nátha, áztass meleg (de nem forró) vízbe csipkebogyót egy éjszakán át, és kortyolgasd másnap; vagy szedj bíborkasvirág (Echinacea) cseppet, kapszulát! Nem olcsó, de erősíti az immunrendszered, és még mindig olcsóbb, mint egész héten feküdni és tömni magad gyógyszerekkel.

5. Válassz házikedvencet a menhelyekről! Ne vegyél méregdrágán kisállatkereskedésből kutyát, macskát, hisz ezer, meg ezer gazdátlan állatka vár a menhelyeken. A befogott kutyákat a gyepmesteri (más néven sintér- vagy ebrendészeti) telepek két hétig kötelesek tartani, utána elaltathatják, ezért válassz onnan állatot, ha teheted!
Ne vegyél egzotikus állatot; az egzotikus állat-kereskedelemben évente több millió állat pusztul el a szállítás során és a nem megfelelő életkörülmények miatt. A vadállatok helye nem a te szobádban van; nem véletlenül születtek oda, ahova!
Gondoskodj háziállatod oltásáról, féregtelenítéséről, bolha/atkairtásról (kutya/cica-nyakörv). Ha madarad van, gondoskodj röptetőről; gondolj bele, milyen lenne neked, ha egész életedben egy 2*2 méteres kalitkába lennél zárva. A madár úgy szép, ha szabad!

6. Használj hamar lebomló, környezetbarát anyagokat! Ha lehet, kerüld a műanyag zacskók használatát; sok állat fullad meg benne, ha a természetbe kerül! Vágd szét a palackokat összefogó gumigyűrűt ugyanezen okból. Soha ne engedd szabadon a lufit, mert az kipukkadva, visszahullva állatokat fojthat meg, ha pedig lenyelik darabjait, borzalmas kínok között pusztulnak el. Nyomd össze a lehető legkisebbre a szemetet! Használj újrahasznosított anyagokat! Használd a lehető legkevesebbet a kocsidat! Állatok millióinak élőhelyét pusztítják el autópálya-építés miatt évente. Otthonod nemkívánatos társbérlői (atka, bolha, hangya, stb.) ellen használj természetes riasztószereket.

7. Válassz olyan sportot, ami nem igényli az állatokkal való kegyetlenkedést! Élvezd a táj, a kirándulás szépségeit, és inkább lesd meg a vadakat távcsővel, fényképezőgéppel, minthogy véres trófeaként hirdessék, hogy a puskád legyőzte a menekülő állatot! Ne járj kutyaviadalra, bikaviadalra, lóversenyre! Csak Angliában évente 200 lovat lőnek le versenysérülései miatt.

8. Válassz olyan cirkuszt, ahol az emberi ügyességet, és nem a ketrecbe kényszerített állatok kizsákmányolását csodálhatod meg! Ne menj állatkertbe, delfináriumba, hiszen a vadállatokat jobban megfigyelheted egy természetfilmben, mint egy mesterséges, számukra legtöbbször nem megfelelő környezetben, előhelyen!

9. Ne adakozz olyan szervezeteknek, melyek állatkísérleteket, nagyüzemi állattartást folytatnak! Ha jótékonykodni akarsz, ajánld fel pénzed zöld szervezeteknek, vagy olyan alapítványoknak, melyek pl. az állatkísérletek más módszerekkel való helyettesítését kutatják. A kutya/macska/kisállatotthonok is szívesen fogadják támogatásodat.

10. Tiltakozz! Önkéntesek kerestetnek! Vedd fel a kapcsolatot a közeledben található környezet- és állatvédő szervezetekkel! Nyomtass szórólapokat, csinálj weboldalt, vegyél részt tüntetéseken, hirdesd, hogy mit gondolsz! Nem baj, ha hangosabban közlöd a barátoddal/barátnőddel a boltban, hogy te nem veszel ilyen sampont, mert gyártójuk állatokat gyilkol, vagy ha felvilágosítod a 20 kilós szőrmebundában pompázó nőket, hogy állattemetőt hordanak magukon.

Forrás: www.zoldmagazin.com

E rövid életű, tömeges násztáncot járó rovarokról, a kérészekről, már az ókorban említést tesz Arisztotelész (Kr. e. 384-322), aki Ephemeronnak, egynapinak nevezte őket. Magyarországon Marsigli volt az első, aki megfigyelte a tiszavirágzást a Tiszán.

A tiszavirág (Palingenia longicauda) a legnagyobb európai kérész; 2,5-3,8 cm-es, a fehér farksertéivel 12 cm hosszú is lehet. Két pár szárnya egyenlő alkotású, hártyás, gyengén recézett, világos-barna színű. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek. Egy nőstény általában 7-8000 db petét rak a víz felszínére, melyek a fenékre süllyedve kezdik meg lárvaéletüket. A lárvák az agyagos aljzatba fúrják magukat és az iszap szerves korhadékával táplálkoznak. Az egyedfejlődésük 3 évig tart, s közben kb. 20-szor vedlenek. A lárvák növekedése a hőmérséklettől nagymértékben függ. Befejeződése váltja ki a rajzást, mely meleg, szélcsendes időben a legzavartalanabb.
A hímek az utolsó lárvastádiumot követően nehezebben repülő ún. szubimágókká válnak, amelyek a partra repülnek és egy újabb vedlés után kezdik meg néhány órás vagy félnapos imágó életüket. A nőstények valamivel később jelennek meg, mint a hímek és levetve lárvabőrüket, egyből imágóvá alakulnak. Ezt követően csak párjuk keresésével törődnek, nem is táplálkoznak.

A rajzás általában szakaszokra osztható. Előrajzás alkalmával csak százával repülnek az állatok. A leglátványosabb főrajzás során milliónyian repülnek a víz felett. Az utórajzáskor csak néhány tucatnyi állattal találkozhatunk. A rajzás a késő délutáni, esti órákban, kb. 18-21 h között zajlik.

Azon kívül, hogy egy rendkívül látványos esemény a Tisza kivirágzása, fontos ökológiai jelentősége is van. Számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak. De a hajdani parasztgazdák is kihasználták a táplálékbőséget állataik takarmányozására. A tiszavirág lárvája az aljzaton történő furkálással élőhelyet is teremt más mederfenéki élőlények számára.

A tiszavirág az 1900-as évek első harmadában kihalt Nyugat-Európából, és Közép-Európában is jelentősen lecsökkent az állománya. Tömegesen mára csak főleg a Tiszában találkozhatunk vele, holott Skandinávia és a mediterrán területeket kivéve egész Európában közönséges fajnak számított. Egyedszámának ilyen drasztikus lecsökkenésében szerepet játszott a klíma változása, de elsősorban az antropológiai hatások okolhatóak, úgymint a folyószabályozások, mederátalakítások, folyópartok műanyagos partvédelme, folyók szennyezése.

Forrás: Andrikovics Sándor - Thomas J. Fink - Cser Balázs - Tiszavirág monográfia; Szolnok 1992