“Augusztus 10-e és 20-a között szúnyogirtás lesz a Tisza mentén. A repülőgépes permetezést az arra legoptimálisabb időpontban fogják elvégezni az esti órákban.

Zenta község területén a város, a Pána, a Mákos, a Nagyrét egy része, a Kisrét, a Keresztes, a Sárgapart, a Bátka és a folyó menti erdősávok felett 5 kilométeres távon lefelé és fölfelé lesz repülőgépes permetezés.

A magyarkanizsai község területén Kanizsán, Horgoson, Martonoson és Adorjánon, valamint az ártéri erdő felett fog permetezni a repülőgép, a törökkanizsai községben pedig Keresztúr, Gyála, Oroszlámos és a folyóparti erdősávok felett.

Mivel a permetezés ICON 8 ULV szerrel történik, amely a méhekre is hatással van, ezért kérik a méhészeket, hogy a jelzett időszakra kaptáraikat szállítsák más területre, legalább 5 kilométeres távolságra az említett területektől. A kaptárokat csak a permetezéstől számított harmadik nap után ajánlatos visszatelepíteni.

A munkát az újvidéki Ciklonizacija vállalat végzi, melynek alvállalkozója a szabadkai Állategészségügyi Intézet, ez utóbbi telefonszáma: 024/547-858 – itt pontos felvilágosítás kapható.” - Magyar Szó

Az ICON 8 ULV szer hatóanyaga 0,8% lambda-cihalotrin (lambda-cyhalothrin), amiről egész érdekes dolgokat lehet olvasni a biztonsági adatlapján: ITT

“Egészségügyi veszély: Belélegezve ártalmas. Szemre és bőrre enyhén irritáló hatású.
Környezeti veszély: Mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat.”

De szemmel láthatóan mérgező a méhekre és egyéb rovarokra is.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint a maximális kijuttatható mennyiség a lambda-cihalotrinból 1g/hektár.

Néhány szó a szúnyogirtásról:

Az ICON 8 ULV szer kipermetezése kizárólag ULV berendezéssel lehetséges, ami igen kis szemcseméretre képes porlasztani a folyadékot. Hasonlóan működik, mint egy permetező készülék, annyi különbséggel, hogy az ULV szórófej nagyon parányi (20 mikron nagyságú) cseppeket állít elő, és ezt juttatja a megfelelő kezelendő felületre.

Közismert, hogy hazánkban túlnyomórészt a kifejlett szúnyogok ellen folyik nagyobb területen rendszeres és szervezett szúnyogirtás. Az elsősorban piretroid típusú adulticid szerekkel végzett kémiai szúnyogirtás többféle kockázattal, veszéllyel jár. Ezek hatékonysága nem mindig megfelelő, legtöbbször nem, vagy alig haladja meg a minimálisan elvárható 80%-t és eredményességét számos körülmény befolyásolja. A kezelések kivitelezése napszakhoz kötött, csak a kora reggeli vagy a késő esti órákban végezhető, mivel ez a szúnyogok legaktívabb időszaka és erősen függ az időjárási viszonyoktól is főleg légi kijuttatása esetén. Az imágóirtás meglehetősen környezetkárosító, az alkalmazott toxikus szereknek ugyanis rengeteg hasznos vagy éppen védett rovar is áldozatul esik. A szerek a méhekre szintén veszélyesek és egyes ilyen célra használt anyagok haltoxicitása sem elhanyagolható. Így a vízpartok közelében védősávot kell elhagyni, ezzel csökken a hatékonyság, mivel ezeken a területeken található a legtöbb lárva. A sokféle kockázat azért is jelentős, mert ugyanazon a területen évente több alkalommal ismételni kell az irtást. A jelenleg alkalmazott szerek hatóanyagát már egy ideje használják környékünkön, így a hatékonyságot jelentősen csökkenti a szerrel kapcsolatban kialakult rezisztencia is.

A fentiek alapján látható, hogy a kémiai módszer számos hátrányos hatása – az EU környezetvédelmi előírásainak sem tesz eleget – és a természetes élővizekre gyakorolt vegyi terhelése miatt sem képezheti a szúnyogirtás területén a védekezés jövőjét.

A kémiai imágóírtás legígéretesebb alternatíváját a szúnyoglárvák elleni biológiai védekezési módszerek jelentik. Ma nálunk ezek közül igazi realitása és perspektívája az un. bioracionális szereknek van, közülük is főként a mikrobiális (bakteriális) készítmények szúnyoglárvák elleni alkalmazásának. Magyarországon a 80-as évek közepétől használnak csípőszúnyogok tenyészőhelyeinek kezelésére Bacillus thuringiensis israelensis (Bti) tartalmú készítményeket. A Bti alapú készítmények alkalmazásának nagy előnye, hogy rendkívül szelektív módon csak egyes kétszárnyú (Diptera) fajok, különösképpen a csípőszúnyogok lárváira hatnak.
A kivételes szelektivitás alapja az a tény, hogy a rovarokra ható patogén baktérium toxinkristályai csak a szúnyoglárvák bélcsatornájában aktivizálódnak, majd képesek a hámfalhoz kötődve tönkretenni azt. A bélfal sérülése a táplálkozás megszakadásához, majd 1-2 napon belül a lárva pusztulásához vetet.

A biológiai szerrel történő lárvairtás – ezzel már eleve megakadályozható a káros imágóforma létrejötte – lényegében preventív védekezés, amely több más előnnyel is jár. Alkalmazásával – megfelelő kivitelezés esetén – közel 100%-os hatékonyság érhető el.
Rendkívüli előrelépés a korábbiakhoz képest, hogy a kezelés független a napszaktól, gyakorlatilag a nap bármely szakában végezhető, valamint szélsőséges időjárási körülmények között is alkalmazható. Ezek az anyagok rendkívül szelektív módon hatnak és a természetben könnyen, gyorsan és más káros anyagok keletkezése nélkül esnek szét, mivel a felhasznált alapanyagok képesek visszakerülni a természetes körforgásba.
Magyarországon és külföldön is az elterjedés egyetlen akadálya eddig alapvetően az volt, hogy nem volt környezetbarát és piacképes hordozóanyag és annak kijuttatására alkalmas berendezés. Ezek eddigi hiányában az alkalmazás körülményes volt és nem biztosította a szer környezetbe történő folyamatos kioldódását, a hatás elhúzódását.